Zenés, kiállításos

Pink énekli nekem a Just Give Me a Reasont, miközben próbálom összefoglalni az elmúlt hétvégét.

A Művészetek Palotája szombaton Tehetségmustrát tartott 15-19 éves zongoristatehetségeknek.

Óránként két fiatal klimpírozott parádésan, "természetesen" kotta nélkül. Eckhardt Gábor felkonferálásában helyet kaptak a versenyeken elért eredmények, a jövőbeli tervek. Az a kérdés merült föl csupán, hogy vajon mit tanulhatnak majd a Zeneművészetin, ha már most profik...
Radnóti Róza -a délután ötletgazdája- kezdte meg virtuóz játékával az első blokkot, majd Boros Tekla játszott. Egészen döbbenetes élmény volt. Annyira fiatalok, és annyira veszettül ügyesek. Elképzeltem leendő utódomat, akire "rákényszerítem" minden zenei, színészi, filmes ambíciómat, és csodagyereket nevelek belőle.

Pár blokkot kihagytunk -regisztráció hiányában,- de felhasználtuk az időt jegyvásárlásra az Operaházba, fotózásra és kiállításnézegetésre a Mai Manó Házban.
Az év fotóriportere 2013-ban Reviczky Zsolt lett, így az ő munkáit nézhettük meg az első emeleten. A legeslegutolsó napon. De jobb későn, mint soha! :)


Az előtér, a lépcsőház külön szót érdemel, mert szemet gyönyörködtető élmény a Nagymező utca 20. műalkotásait és fényeit látni.

Mátyássy Jónás Nemzeti Színház-beli kiállításmegnyitójára egy órával korábban érkeztünk, így visszasétáltunk a Tehetségmustrára, ahol az elhanyagolt külsejű srác közölte, hogy az utolsó órára regisztráció nélkül is kaphatunk jegyet. Rövid várakozás után tényleg helyet is foglalhattunk odabent. Utólag örülök is neki, hogy most nem szemből láttuk a zongoristákat, hiszen így kézmozgásuk láttán, és a hangok hallatán tényleg ámulatba tudtunk esni.

Ránki Fülöp, aki hamarosan a szüleivel ad koncertet a Zeneakadémián, iszonyatos erővel hatott rám, főleg a Dante-szonáta alatt. (22:32-től.)

Nem kevésbé nyűgözött le Medgyesi Zsolt játéka. Ő zárta a délutánt.

Egy gyors sprinttel visszaszaladtunk a Nemzetibe. Rossz jelnek vettük, hogy Alföldi vidáman beszélget kollégáival a művészbejárónál. Mátyássy Jónás fotókiállítása nélkülünk nyílt meg. Az intézmény színészeiról készült fekete-fehér fotók a bejárat melletti falakat díszítik. Kedvencem Szatory Dávid fotója kivételesen nem fénylik, nem ferde, nem csíkos. :)

Vasárnapra offoltuk magunkat. Ennek ellenére Csorba Gergő orgonazenés áhítatára nyitottuk tágra füleinket a Deák téri evangélikus templomban.

Csorba Gergő a debreceni Református Nagytemplom kántora és a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola klasszikus gitár tanára. Előadásában Bach és Vivaldi darabjai csendültek fel. (Az alább hallható Largo a D-dúr Concertoból gitáron szólal meg.)