Odabella és a kis ember

Azért jó nyugdíjas programokra járni, mert könnyű leelőzni a szünetben a toalett felé tartó öregeket. Mindig van, aki elalszik előadás közben, és mindig van, aki csak később tud jönni, de előbb is kell elmennie. Elsőre nincs sok értelme egy neten teljes egészében fellelhető felirat nélküli opera-verziót végigülni, mégis jó választás Verdi Attilája.

 

 

Cheryl Studer, Samuel Ramey, Giorgio Zancanaro, Kaludi Kaludov, Ernesto Gavazzi, Mario Luperi játékának helyszíne a milánói Scala, rögzítésének időpontja 1991. A dvd ma is kapható.

 

Vannak darabok, amik szöveggel is élvezhetetlenek, ez az opera látványában, hangi adottságaival simán meggyőz, még akkor is, ha a történet szála össze is gabalyodott.

 

A végső képben Odabella leszúrja Attilát, ezzel megmenti népét a hun királytól.

 

 

Zenei programnál maradva meg kell említenem a Budapest Jazz Club V. Osztrák Jazz estjét. Diknu Schneeberger, a róla elnevezett trió egyik gitárosa ezen a napon "bevallotta", hogy nem igazán beszél angolul. Ha ez valakit megnyugtat, én sem. :)

Ráadásul nevének jelentése "kis ember", ami magasságára nézve pontos jelző. A gypsy jazzt játszó formáció tagjai Joschi (ejtsd: Józsi) Schneeberger, a nagybőgős, -Diknu édesapja,- illetve a másik gitáros, Martin Spitzer.

 

 

Diknu szemtelenül fiatal kora ellenére szemtelenül jól játszik, tökéletes harmóniában a rutinos zenészekkel. Nem is csoda, hogy 17 évesen a Rubina című albumával Hans Koller-díjjal jutalmazták, mely hazájának, Ausztriának legrangosabb zenei kitüntetése.

 

 

 

Azt már csak sajnálhatom, hogy nem hallottam őket a tavalyi győri koncertjükön. :(

Pezsgő, Cataflam

Múlt héten a Magyar-Olasz Kulturális Évad 2013 programsorozat keretében alkalmunk nyílt meghallgatni Michele Campanella zongorajátékát az Olasz Kultúrintézetben.

A csodás este nem utalt későbbi kálváriámra. Lázasan még elmentem a Holokauszt Emlékközpontba, de már az esti műfordításos programra nem bírtam. Pénteken már teljesen süket voltam a bal fülemre, így Gömör Tomi fotókiállítása a Gödör Klubban sem tudott felvillanyozni. A délután bevett Cataflamra még fölhörpintetettem egy pohár pezsgőt.
A szombati ügyelet gonosz doktora Elek Csaba elküldött anyámba, hogy ide szívrohammal szoktak jönni, nem torokgyulladással.
Na mindegy. Egy valag gyógyszert szedek azóta is, ráadásul a fülészetre is elzarándokoltam tegnap, ahol szintén nem csináltak semmit, de elküldtek ma hallásvizsgálatra. Kiderült, -mekkora meglepetés-, hogy egyik fülemre sem hallok jól. Végülis középfülgyulladásom van, és péntek óta gyakorlatilag süket vagyok.
Ha Isten megkérdezte volna a hétvégén, hogy magával vigyen-e, gondolkodás nélkül igent mondtam volna...

A kedvenc vendégeim tegnap összebeszélhettek, mert mindannyian benéztek. Jobban örültem volna, ha a hangjukat is tökéletesen hallom, de a látványuk is sokat segített. :)

Este kapott egy esélyt az Olasz Kultúrintézet. Szerencsére Chiara Pavan és Eugenia Canale kellemes melódiákat játszottak zongorán és fuvolán. Szerencséjükre nem tartottak szünetet, mert a (köhögésem miatt) szándékoztam féltávnál lelépni.

Újra "szimmetrikusan" akarok hallani! Ennyi.

Zenészfeleségek

Szerda óta végtelenítve szól a Monti csárdás; az ágyban fekve csokit eszem, "semmit teszek", és akik szintén kinyitották az ablakukat, ők is Monti csárdást hallgatnak.
A Müpa a végtelen lehetőségek tárháza. Megfér benne klezmer, jazz, klasszikus, gyerekprogram, vers. És egyre gyakrabban mi is megfordulunk ott M-mel. Néha Zs-vel is.

A szerdai, -Dráfi Kálmánnal, Nyári Lászlóval, Szajkó Gézával, Balázs Istvánnal felálló- csapat Schubert d-moll vonósnégyesével indított, ismertebb nevén a Halál és a lánykval, majd Mozart D-dúr és F-dúr divertimentója hangzott föl. Ezt most azért írom le, mert érdemes meghallgatni őket, másrészt én se felejtsem el.

Tudni kell, hogy ez a három darab konferálással, és a tagok bemutatásával együtt is csak fél óra, így a Schubert-darabot meghallgathattuk újra, és ráadásnak megkaptuk a Monti csárdást. Nem ebben a verzióban:

A koncert után elfoglaltuk a Müpa orgonáját, hogy nemlétező dallamokat pötyögjünk le rajta.

Csütörtökön, a Költészet Napja alkalmából meghallgattuk Térey János Nibelung-lakóparkját a Zászlótéren, majd a színészpalánták szavaltak verseket Önök kérték-módra. Térey bölcs gondolata példaként állhat előttünk: "Mit kezdjek két hopponmaradt vőlegénnyel? Itasd le őket, és feküdj közéjük."

Többen közülük átjöttek velünk a Nemzeti Színházba, hogy a Kaszás Attila teremben megnézzük a legutolsó Kabarét. A szerencsének köszönhetjük, hogy Rita barátnőnk az előadás után ráért, és fergeteges, zseblámpával megvilágított fotó készülhetett hármasunkról. Egy aprócska kelléket magammal hoztam, ez már úgysem fog hiányozni...

 

 

Tegnap este életem legdrágább narancslevét ittam az Opus Jazz Club koncertjén, ahol Mózes Tamara és barátai, Horváth Péter és Sütő Márton zenéltek.

Tamara és Márton

A kedd és szerda estéről még dióhéjban annyit, hogy újra esélyt kapott tőlünk Puzsér Róbert. A szerdai Ötkert-program kudarca a már 7-kor full részeg Ötvös Gábornak köszönhető, aki Puzsér kezéből ötpercenként tépte ki a mikrofont, hogy halandzsázásával felhívja magára a figyelmet. Meguntuk, eljöttünk. 

A keddi Apu azért iszik, mert te sírsz sorozat spirituális húrokat pendített meg. "A valami kurvára van, az tagadhatatlan" kijelentés teológiailag ugyan nem állja meg a helyét, -vagyis az egyetemen nem így tanították nekünk-, mégis van benne igazság.

 

Csak annyit emelnék ki Puzsér számtalan szimpatikus gondolatából, hogy "hagyni kell, hogy Isten ránktaláljon."

És ha már az életet a halálra ráadásul kaptuk, ölelje át jól Istenke az égben József Attilát születése napján.

Csak képek

A Nem létező tárgyak kiállításán jártunk Bákásmegyeren, a Közösségi házban. Buzás Mihály, és "bájos segítője", Zugmann Zoltán kakasos nyalókával jutalmazta interaktív játékuk győzteseit.

 

 

 

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár adott otthont Bokor Pál fotóinak, amik az Ezüst Malibu című könyvből kimaradtak.

 

Várakozásainkat felülmúlta az Ottlik Géza Emlékkiállítás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában. A www.pimmedia.hu oldalán további információk Cipi bácsiról. Amennyire rossz emlék az Iskola a határon, úgy a szívembe zártam most Ottlikot.
Ráadásul a humoros biztonsági őr egy igazi gentleman volt, aki a kabátjainkat is fölsegítette. Próbálok emlékezni, történt-e ilyen mostanában...

 

 

 

 

Zárásképp Puzsér Róbert szavait tudom idézni: "Kezét csókolom, jó éjszakát!"

Programajánló

A Színházak Éjszakájára zökkenőmentes volt a regisztráció. Éljen.

Többen kértétek, hogy ajánljak programokat, ne csak utólag adjak hírt róluk. Jöjjön egy áprilisi csokor.

Április 8.
18:00 A halványlila dunszttól a radai rossebbig- nem létező tárgyak kiállítása; III. Csobánka tér 5.

Április 9-10.
Minden megvan- Ottlik Géza emlékkiállítás; V. Garibaldi u. 2.

Április 8-12.
Az ezüst Malibu- Bokor Pál fotókiállítása; V. Molnár u. 11.

Április 10.
17:00 Hangulatkoncert- MÜPA

Április 11. Versmaraton a Költészet Napján 11 órától 23 óráig a Tháliában.

Április 11. Millenáris
16:00 Pneumobil-bemutató
19:00 Rakonczay Gábor előadása

Április 12.
18:00 Karády Katalin-est
III. Csobánka tér 5.

Elalvás előtti sóhaj

Joshua Bell éppen szobakoncertet tart nekem képtelen beszámolóm alatt.

Semmittevős vidéki hétvége után újra a fővárosban. Otthon a Marcal elhagyta a medrét, elárasztotta a színpadot és a röplabdapályát. A gólyák gyanútlanul visszatértek.

A szomszéd kisfiúval strandlabdáztunk, és plüssállatokkal farmosat játszottunk. Legálisan voltam gyerek.

Vonaton. Gyerek: "Apa, én nem fázom." Apa: "De."

A győri állatkertben tapírbaba született. Kókusz jó egészségnek örvend, szülei (Mandula és Mogyoró,) és testvérei (Dió, Pisztácia, Szotyi és Gesztenye) nagy örömére.
A tapírsimogatást fölvettem a bakancslistámra.

Csak a kottáért jöttem

Nagyjából öt hónapja hirdettem meg egy plakátot interneten. Tegnap jelentkezett egy lány, hogy megvenné. Tudtam, hogy nem kellett volna elajándékozni...

Megvettem a karszalagokat a Színházak Éjszakájára. A képen még néhány esemény belépőjegye is megfér. :)

A The Trio Of Oz koncertje fergetegesen sikerült. M hiányolta ugyan a szaxofont és a gitárt, de nekem nem volt hiányérzetem.

 

Omar Hakim, Rachel Z, Luques Curtis összeszokott csapatként lépett színpadra. Sztárokhoz méltóan megvárakoztatva a közönséget. Átkötő szövegeiknél csak Rachel szerelése volt figyelemfelkeltőbb. A rózsaszín fülvédő sehogy sem akart a fején maradni, a csodálatos csipkeruha minden fölösleges dekáját megmutatta.

Omar dobszólói lenyűgöztek. M viszont száműzött volna belőlük.

 

 

A műsor végén, amikor már ráadásért tapsikoltunk, a nagybőgős bizonytalan léptekkel visszatért, igazgatta a hangszerét, papírjait. "Csak a kottáért jöttem"- mondhatta volna. Ehelyett szólózott nekünk egyet. Köszönet ezért is.

 

 

 

Hazafelé az utolsó 18-ast csíptem el, ami Budafok kocsiszínnél leparkol. Ez nem lenne baj, ha nem három megállóval odébb laknék. Szoknyácskában, csizmácskában botorkálva a sínek között indultam a felüljáró felé. Kicsit izgultam, hogy mi lesz, ha egy figyelmetlen villamosvezető palacsintává lapít. De nem jött semmi.

Mennyi boldog pillanat! :)

Az Apu azért iszik, mert te sírsz beszélgetős sorozat tegnapi programjáról féltávnál felálltunk, és kijöttünk. Nem Puzsér Róbertet, nem Farkas Attila Mártont minősítettük ezzel, hanem a nézők között megbújó lányt, aki úgy érezte, neki túl kell üvöltenie Puzsért, és olyan okfejtéseket kell megosztania a (rá nem kiváncsi) közönséggel, amik többünknél kiverték a biztosítékot.
A szociológia, demográfia problémákat boncolgató Puzsérra egyébként is jellemző a merész témaválasztás. Mondjuk én meghallgatnám, ahogy Bogyó és Babóca meséjét elemzi sajátos stílusában.
A roma és kínai kérdést nincs most kedvem boncolgatni. Ahogy olvasnám a jegyzeteimet, biztosan ellentmondanék Robinak, vagy a lánynak. (Tuti, hogy a lánynak.)

Néhány jobb pillanat

Megszólal Puzsér telefonja: "Baszki, itt nincs is térerő!"

"A kínai elmegy Kínából, letelepszik valahol, és csinál ott egy Kínát. A magyar nem megy el. Vagy elmegy, és azt mondja, milyen messze van Magyarország." (Szintén Puzsér.)

Női mosdóban: Nem elég, hogy a Mika Tivadar Mulató csaptelepei sárkányt formáznak, csupán egy üveglap választja el a férfi mosdótól. Szóval mindketten felröhögtünk, amikor megláttunk egy pasit a semmiből feltűnni.

Mielőtt Badárékra rátérek, el kell mondanom, rosszul esett, hogy a Fábry Most felvételén nekünk már nem jutott hely. Nekünk, akik már az első felvétel óta ott vagyunk. De természetesen ennek is oka volt. :) A holnapi The Trio Of Oz koncertjére kaptunk két belépőt. Táncra perdültem a szoba közepén, és maximumra tekertem a hangerőt, mikor ByeAlex szólalt meg a tévében.

Badár Sándor és Horváth János trilógiájának negyedik része jelent meg, amiben kalandos utazásaikról számolnak be. Japán, Amerika, Alaszka, ahol számtalan kalandot megélt a páros. Badár szerint az első könyvet kell először megvenni, mert csak utána értelmezhető a többi három. A trilógia tehát meglepő módon négy kötetből áll, de ez ne bizonytalanítsa el az olvasót.

Egy késő vendég láttán Sanyi kérdőn nézett: "Kezdjük elölről?"
Az Allééban található Libri Könyváruház 40 percet kínált a szerzőknek, akik úgy vallottak, ennyi idő alatt csupán a fülszöveget tudják ismertetni. Azt meg egyébként is minek. Mindenki elolvashatja maga.

A páros nem a könyvről beszélt. Történeteket bányásztak elő a múltból, Badár katymári katonaságáról, a riadókészültségről, arról, hogy a kapca és a bárca nem ugyanaz.
Horváth János és Badár Sándor szerint előképzettség szükséges a könyvhöz. Ismernünk kell pl. az előzőeket. A szerzők nem jutottak dűlőre a globális felmelegedés vagy lehülés kérdésében sem.

Helyszíni bemutatót kaphattunk, Alaszkában hogyan védekezhetünk a mínusz 70 fokos fagy ellen. János kisgatyára vetkőzve volt a kiindulópont. Úgy kell felvenni az alsónadrágot, hogy a felső része eltakarja a mellbimbót, mert úgy mérethelyes. Erre jön a "hosszújancsi", amit Badár feltételezése szerint szerzőtársáról neveztek is. Hosszú is, Jancsi is.

János: "Ez egy zokni."
Badár: "Ez két zokni. Úgy is hívják, egy pár."

Polár-szerű anyagból több kabát is felkerült a "beleélő színészre". Bűzgörényből készült kesztyű, a 70-es években készült bakancs, aminek darabja több, mint két kilót nyom. Fejlámpa, a jeges szél ellen védő álarc, kezeslábas, kapucnis anorák.

Derűs esténk volt, sok nevetéssel. Kanyargó sor várt autogrammra. Mi most nem álltunk be. Ehelyett elnyaltunk (fejenként) egy fagyit.

Még belefér egy párbeszéd kedvenc portugál vendégeimtől:

Portugál fiú 1: "We pay together."
Én: "Ok."
Portugál fiú 2: "We are a couple."
Én: "Beautiful couple!"
Mindannyian: röhögés

Jó utak, rossz utak

"Rossz úton jár, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni- ezt jól vésd az eszedbe"- inti Dumbledore Harryt.
Szerencsére én ma sem felejtettem el élni. :) A hónap első, szép tavaszi napján felfedeztem Kamaraerdőt (is).

Fák patakkal

 

 

Illatos ibolyák

Ok-okozat

 

 

Diszharmónia

 

 

Tábla a Törley-kastélynál

 

 

A kastély egy kis szeglete