Már a másodikon ki akartam szállni a liftből, és nem értettem, miért mondja a néni: "Maga még nem akar kiszállni."
A Szkénébe rohantam éppen, -havas eső kísért utamon,- és tudtam, hogy nem szabad előre ülnöm, ha Scherer Péter színpadra lép. A röpülö sörösdobozok és üdítős flakonok elől nehéz volt fedezéket találni. Összetákolt perselyével a nézők székein araszolt aprót kéregetve. "Mondta valaki, hogy papírt nem fogadunk el?"- kérdezte, majd útba ejtette az én ülőhelyemet is. Mucsi Zoltán és Thuróczy Szabolcs zseniális színészi kelléktárát bevetve nevettetett. Néha kicsit vulgárisan, mégsem zavaróan. A Boys Boys Boysra eltáncolt koreográfiára hosszú ideig emlékezni fogunk.
A fajok eredete nem egyszer nézős darab.
Az egyik sörösdobozt még búcsúzóul magammal hoztam.
A Darvasi Lászlóval töltött óra beszámolója az Írók Boltjában holnapig várat magára. Nagy Bernadette fotója rólunk az Írók Szanatóriumában:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése