2013. március 31., vasárnap

Bleib treu!

Hét évvel ezelőtt, amikor Budapestre költöztem, egy kőhajításnyira laktam a Madách Színháztól. Akkor úgy képzeltem, sokat fogok oda járni, mégsem tettem. Ma reggel azonban úgy ébredtem, jegyet kell vennem a Macskákra. Az a durva, hogy az előadás 49 nap múlva lesz, és mindössze 4 jegyből választhattam.



Ahogy elállt az eső, tettem egy sétát a Rózsák terén, majd a Keletit elérve egy pillantást vetettem a készülő metróra.





Az Írók Boltja kedden Darvasi Lászlót látta vendégül. Az Írók Szanatóriumában egy órás rendelésen vehettünk részt, ahol nevetve gyógyultunk. Maga az előadó is most épült fel betegségéből. Hangján azonban érződött még egy kis rekedtség.

Zenével kezdtük az órát. A Cocteau Twins Ivója csempészte a délutánba a kelta dallamvilágot. Darvasi szerint Elizabeth Fraser tünde-zenéje stressz ellen is kiváló.



A kivonulás, meditáció ugyanilyen hasznos lehet a stresszoldásban, állítja az író párja, de Darvasi ebben sosem hitt igazán. Fontosabbnak tartja, hogy otthon legyünk, és a saját mikrovilágunkban találjunk megnyugvást. Ez a terep biztonságot, tevékenységet, helyet, szellemi munkát egyaránt magába foglalhat.
Íróasztala színes cetlik és fontos tárgyak gyűjtőhelye. Ceruzagyűjteménye a világ különböző múzeumaiból, a kínai figura, a svájci kagyló, az egy forintos villamosjegy mind-mind tiltakoznak, hogy gazdájukon kívül más ne próbáljon rendet tenni köztük.
Az egyik ceruza felirata azt mondja, légy hűséges, bleib treu! Megszívlelendő.

Szijj Ferenc Lesz, ami lesz című verse következett szürreális képekkel, kafkai világgal.

Újabb zenénket egy norvég jazztrombitás, Nils Petter Molvaer játszotta.


 
Az otthon és az íróasztal sajátos rendje mellett nyugtató hatású a vásárlás, a piacra járás. Csupán "azt kell elérni mindenféle fondorlatokkal, hogy fél 10-kor elinduljunk".
"Ruhákban mindig több a reszkír, mint a retekben."
Lélektanilag hideg időben érdemes papírboltba menni, mert az is jobb kedvre deríthet. Ilyenek még a könyvesboltok, és a Media Markt típusú üzletek.
 
Kántor Péter A könyvespolc előtt című verse szívhez szóló. Nem véletlenül lett tavaly az év verse.

 
A világhírűvé vált skandináv jazz újabb gyöngyszemét a svéd nagybőgőstől, Lars Danielssontól hallhattuk.
 
 
Az otthonosság teremtési program mindannyiunk életében fontos. Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy az otthonépítés nem otthonos tevékenység.
A futás viszont az. Ráadásul magányos gyógymód is. A szerelmesek soha ne essenek abba a hibába, hogy együtt kezdik el.


Részlet Parti Nagy Lajos Szódalovaglás című írásából:

"akkor az ember lángban áll könyékig 

rettegni kezd úristen el ne múlj 

s rettegni kezd hogy sért e könyörgés is 

hiszen szabad vagy múlhatatlanul 

akkor az ember mint újságpapír 

megáll a tűzben ferdén feketén 

ég az arcán az ólom mint a zsír 

a napra cseppent üdvözültekén 

ez a szonett is úgy fordul feléd 

hogy nem egészít és nem is egészül 

kerek szerelmem szép malomkerék 

hol életem maroknyi lisztje készül 

a rettegésem mért is értenéd 

forog forog patakja hangja nélkül"
 

Zárásképpen Szív Ernő Összegyűjtött szerelmeimből A világ 10 leggyakrabban használt női mondata. Én magamra ismertem. :)

1. Még!                            
2. És én?!                       
3. Mit vegyek fel?!          
4. Ez nem igaz.                
5. Miért nem magadtól?   
6. Nekem pedig olyan kevés elég lenne!
7. Mondd még egyszer!
8. Hiszen megígérted!
9. Miért?
10.Nem!

2013. március 30., szombat

Szevasz Tavasz!

Nem a klasszikus formáját választottam a húsvéti felkészülésnek. Még jó, hogy anyukám nem olvassa, amit írok. Nagypénteket, a legszigorúbb böjti napot sminktanfolyammal zártam az Il Makiage-nál. Három órán keresztül "maszatoltunk" magunknak nappali és alkalmi make-upot. Leszámítva a terméktukmálást a végén, egész jó volt. Amikor a kurvásra sminkelt csaj azt mondta, egy darab ecsetet kedvezményesen 6000 forintért vehetnék meg, diszkréten megtámasztottam a pultot, nehogy seggre üljek...

A Szevasz Tavasz! Jógafesztivál előbb megérkezett, mint maga az évszak.



A nyitó Astanga órán Gauranga Das instruált minket. Szeretem az óráit, de be kell látnom, még mindig csak kezdő vagyok. Pechemre már csak az első sorban maradt hely, így Gauranga Dasnak hatszor volt lehetősége megigazítani a testtartásomat. Magamhoz képest azért felmutatok némi fejlődést. A szarvangászanát most sikerült életemben először majdnem tökéletesen végrehajtanom. Nem bonyolult póz, mégis küzdök vele évek óta. Csaturangában viszont verhetetlen vagyok. :) A talpam kivételével viszont minden testrészembe beköltözött az izomláz. Ezt nagyjából fél órával a gyakorlás után már éreztem is. Ezért megragadtam az alkalmat, hogy az Akvárium nagyszínpadán jógabemutatókat nézzek babzsákfotelből, vagy a wc előtti kanapén üldögéljek. Ha mindenkitől kértem volna egy százast, aki megkért, hogy vigyázzak a matracára, amíg pisil, most lényegesen gazdagabb lennék. :)



Közben fotózgattam kicsit, és begyűjtöttem számtalan prospektust. Alig várom, hogy kihasználjuk a kupont az ingyenes Bikram-jógára.
A kedvenc póló-feliratom a mai napon: "Real men do yoga."



Egyik asztalnál húztam napi bölcsességet is: "A fösvények felhalmozott vagyonát soha nem használják fel nemes cselekedetek végrehajtására, adományként sem kerül az a rászorulókhoz, a végén azonban rablók költik el azt saját magukra, vagy a király kincstárába kerül." Legközelebb egy lelkesítő szöveget szeretnék! Lécci, lécci! :)

Háromra átsiettem a Thália Színházba, a Bombaüzlet?! előadásra. Nagyon vártam, hogy Janklovics Peti végigszántja a színpadot, de az a kevés kis megjelenés, ami neki jutott, nem hagyta igazán kibontakozni. Az unalmas kezdést követően többen felálltak, és elhagyták a páholyukat. Én kitartottam, és nem is bántam meg, mert a második részre feljavult a darab. (Azok, akik az első felvonás elején elmentek, most legalább megtudják.)



Olyan színészeket láttam ma színpadon, akiket eddig csak tévében figyelhettem. Majdnem írtam, hogy ilyen Schell Judit, de ő pont nem ilyen. Szombathy Gyulával, Józsa Imrével, Kálid Artúrral viszont ez a helyzet.

Janklovics Peti a zárásban hozta a formáját. "Én egy stand-up komikus vagyok. Ha valami nem elég vicces, megtoldom egy bazdmeggel." (Nagyjából ezt mondta.) Mostanában több vulgáris dolgot is lájkoltam. Ígérem, nem lesz ebből rendszer.  

Aki még mindig a Darvasi László beszámolót várja, annak továbbra is kérem a türelmét.

2013. március 27., szerda

Tyúk/tojás

Már a másodikon ki akartam szállni a liftből, és nem értettem, miért mondja a néni: "Maga még nem akar kiszállni."

A Szkénébe rohantam éppen, -havas eső kísért utamon,- és tudtam, hogy nem szabad előre ülnöm, ha Scherer Péter színpadra lép. A röpülö sörösdobozok és üdítős flakonok elől nehéz volt fedezéket találni. Összetákolt perselyével a nézők székein araszolt aprót kéregetve. "Mondta valaki, hogy papírt nem fogadunk el?"- kérdezte, majd útba ejtette az én ülőhelyemet is. Mucsi Zoltán és Thuróczy Szabolcs zseniális színészi kelléktárát bevetve nevettetett. Néha kicsit vulgárisan, mégsem zavaróan. A Boys Boys Boysra eltáncolt koreográfiára hosszú ideig emlékezni fogunk.
A fajok eredete nem egyszer nézős darab.

Az egyik sörösdobozt még búcsúzóul magammal hoztam.


A Darvasi Lászlóval töltött óra beszámolója az Írók Boltjában holnapig várat magára. Nagy Bernadette fotója rólunk az Írók Szanatóriumában:


2013. március 24., vasárnap

Vasárnap esti nyugalom

A gépemet az ölembe vettem. Mándoki Lászlót és barátait hallgatom az M1-en. A Müpa előtt még láttuk a hippisre dekorált turnébuszt, és már akkor tudtuk, minden jegy elfogyott. Egy lány fotót akart a járgányokról. A biztonsági őr hajtotta el.
Most hallgatni jóleső érzés. Egészen megnyugtat, mint a vonat zakatolása, a rongyosra olvasott kisregény megunhatatlan kiszámíthatósága.
Annyira megnyugtat, hogy az ujjaim sem akarnak futni a billentyűkön.



Gondolatban szonetteket írok.
Ő most alkotni kezdett. Nekem mutatja meg a verseit. Szeretem hallgatni, mert csak sorokat mond. Vár, aztán később újabbakat. Türelmetlen vagyok, hallani akarom. De örülök is, hogy nem mondja rögtön.

Az operaházi Anyeginról nem fogok írni. Éppen elég utalás ez arra, hogy nem tetszett. Ellenben A humor forrásának színészei. Na ez, amikor pocsék darabból születik elfogadható előadás. Fodor Annamária, Janklovics Péter megint "durván" jók voltak. Talán ha hármasban ülünk és dumálunk, az is ilyen jó lehetett volna.

Verdi születésének 200. évfordulója alkalmából is tisztelegtünk. Az Olasz Kultúrintézetben svédasztallal vártak az olaszok.

Az Írók Boltja folytatta a svéd sorozatot, a Skandináv irodalom magyarországi vonatkozásaival.  Újabb lista a "mindenképpen el kell olvasnom" kategóriában.



Még mindig Mándoki. Művészetpártoló vagyok. Megyek. Hagyom, hadd ringasson.

2013. március 4., hétfő

Hála a havas hegyeken hagyott lábnyomokért

Köszönöm, hogy a Budapest-Győr vasútvonalon, a Győri Nemzetiben, a munkahelyemen, ill. egyéb tömegközlekedési eszközökön, boltokban engem körülvevők jól tolerálták a nyugalom megzavarására alkalmas köhögőrohamaimat. Köszönöm még ugyanezt szüleimnek, lakótársaimnak szomszédaimnak is.
De valójában nem ezért vagyok hálás, hanem olyan dolgokért, amiknek egy része színes cetliken bekerült egy dunsztos üvegbe, hogy rosszabb napokon erőt adjon.

Januárban megköszönhettem az új munkahelyemet, a szilveszteri romlott virsli visszakapott árát, az év első kulturális élményét a Koller Galériában, a doni megemlékezést a Budai Várban, Barcsay Jenő kiállítását a Nemzetiben, az alapos kardiológiai vizsgálatokat, amik után végre föllélegezhetek, a potyajegyet a Szatory Dávid-féle Ember tragédiájára, (és elmondhatom, hogy most már nem lennék nyuszi), a Fábry-felvételt, Gömör Tom nagyszerű fotóit, hogy asszisztálhattam Tóth Edunak a Kompót Bisztróban, hogy Kultúrzsibizhettünk, és vérplazmámat adhatom újra másokért, és a Klebelsbergben régi nagyjaink plakátjaira lelhettünk, és simogathattunk (volna) DJ-ket is, de legalább megnéztük őket...




Februárban Némafilmritkaságokkal nyitottunk az Urániában, de Mundruczó Johannája fájdalmas élmény most is. Zumba-bérletemmel végigszántottuk a Csengery utca tornatermét, Tavaszt csalogattunk a Hadikban, megint Fábryztunk, aztán havas hegyeken hagytuk lábnyomunkat, Holdújévet ültünk a Millenárison, felfedeztük magunknak a Hangulatkoncerteket a Müpában, évfordulót ünnepeltünk a Vígben-azóta sem tudom, hogy a lovakat lelőtték-e. A Halfesztiválon megállíthatatlanul kockát forgattunk, aztán fölmentünk a 25 éves Padlásra. Chris Devil triója megmutatta, milyen a jazz, a Roham Bár meg mutatott néhány meleget. (Gerevich Andrásért továbbra is kár.)
Mindig kell egy kis Kávészünet, Gyuriból több is jöhet. :) Bruce pedig jöjjön, forgasson újra, hátha feltűnök a következő Die Hardban. Ja, igen, nyertem két dvd-t is.
Hálát adok az Otthonért, szüleimért, Marcikámért, hogy ők is megbújnak a sok csoda közt.

És eljött március. ByeAlex a győztese a magyarországi Dalnak. Igen, és ott lesz Malmőben. Ha a csillagok merészen együttállnak, talán én is. :)



Köszönöm VGP-nek, hogy az Operett-gálán 15 év után fölfedezhettem, hogy Nagy Balázs jó pasi, és van hangja. (Erre a Madách Színház fél évtizeddel korábban rájött, és tulajdonképpen a győriek is.)