2012. július 19., csütörtök

Kétértelmű

Gyöngyszem álláskeresőknek: "Belvárosi melegkonyhás exkluzív üzletünkbe, Meleg Pultos Eladó hölgyet keresünk. Csak szakmai gyakorlattal bíró, pénztárgép és digitális mérleg ismeretével rendelkezők kolleganők jelentkezését várjuk. Magas fizetést, ingyenes étkezést, munkaruhát biztosítunk."

Mellesleg a péntek 13-án elmaradt jóga miatt ma kárpótoltak.Három nappal meghosszabbították a bérletemet. Szerencséjük, hogy a szomszéd utcában lakom, és nem voltam morcos a negyed 7-es keléstől.

2012. július 11., szerda

A good day to die hard- Bruce Willis nyomában

Budapest belvárosában élni csodálatos adomány. :) Bruce Willis a környező utcákban forgat, lezáratja a forgalmat a türelmes autósok örömére, mindent orosszá varázsol, de legalább nálunk forgatja legújabb filmjét.
A közterületesek néha segítenek, megsúgják,hogy ekkor meg ekkor gyere vissza. Most belső forgatás megy, nem fogsz látni semmit.


Örömöm nagy, mikor meglátom Bruce lakókocsiját. Épp fényképezni akarok, mikor az őr int, hogy nem kéne. De azért hozzáfűzi: "A másik oldalon nem szólhatok." A srác állítása szerint még sosem látta itt Willis-t, de sosem lehet tudni. Szóval megkerüljük, és lefotózzuk. Egy nappal később bánatomra fekete kerítés veszi körül az objektumot. :( Ekkor kezdődik meg a forgatás a Mátyás pincénél.)


Az Astórián három nappal ezelőtt sikerült lencsevégre kapni egy hasonmást. Örömmel fotózkodott (a másik sebesült társaságában)
a szemfüles rajongókkal.

       


A stáb többször vette újra a rendőrautós üldözős jelenetet a bermudás sofőrökkel. Kár, hogy a filmben ez nem fog látszódni.


 











A cirill betűkkel, orosz utcanévtáblákkal, zászlókkal dekorált belváros kis utcáiba betelepült a stáb konvoja. Napközben több díszítőt látni, közben közterületesek vigyáznak a ránézésre dollármilliókat érő felszerelésre. Valaki igazán megmondhatná: Hol van most Bruce Willis?




2012. július 9., hétfő

Szekérfesztivál

http://www.youtube.com/watch?v=aD8rRvcaXEE

Végtelenítve szól ma nálam John Richardson mantra kórusa. A legalább öt hangszeren játszó Jayadeva das (mert most ezen a néven fut) akkora show-t csinált, hogy magam is meglepődtem, hogy ott táncikálok a Vörösmarty téren vadidegen emberek kezét fogva. Nem lettem Krisna-hívő, de az egész napot énekes-táncos bulin töltöttem. 11 után kicsivel kezdtük a vunulást a Hősök terétől a Vörösmarty tér irányába. Lépésben poroszkálva haladtunk a színes Dzsagannáth istenség (és testvéreinek)színes, díszes kocsiját húzó csapat előtt-mögött-mellett.


 

A menetet gólyalábasok, és tradicionális ruhába öltözött lovas lányok vezették. Azok, akik részt vettek a kötél húzásában, megszabadulnak a karmájuktól, bűnös tetteik visszahatásától. (Egy rövid szakaszon én is megfogtam a kötelet. Sose lehet tudni...

Két és fél órás út után megérkeztünk. A színpad  két oldalát isteneiknek szentelik. Adományokat helyeznek eléjük, pávatollakkal legyezik őket.


Jógabemutató, Bollywood-táncosok, tradicionális védikus esküvő szerepelt a programban. A menyasszony színe a piros, batátnői, családtagjai egész nap díszitik őt a ceremónia előtt. Jelzik összetartozásukat, esküjük szétbonthatatlanságát. Tűzet gyújtanak, melybe rizsszemeket szór a menyasszony. A tűz hamujából egy pöttyöt rajzolnok a hívek homlokára, boldog életet kívánva nekik is.



El is felejtettem említeni, hogy a kocsiról édes és sós sütiket, gyümölcsöket is osztogattak. Nagyon finom ízű minden, amit elkaptunk. :)

A fenti videóban látható John Richardson, aki a "The Rubettes" együttes tagja volt. A '60-as, '70-es években számtalan világslágert adtak elő. Nagy kedvencemet föl is teszem ide. Álmomban sem gondoltam, hogy bármelyik tagot élőben is fogom látni, ráadásul megszólít és körtáncra invitál. Remélem, aki levideózta, fölteszi valahová.


És a végére egy hangtechnikus srác, aki csendesen megbújik a kép bal sarkában. :)



2012. július 5., csütörtök

Hóangyal

Ma délutánra időzítette a Vodafone a "Majd ha piros hó esik" kampányát. A festett tollak észrevétlenül belopóztak a szánkba, szandálunkba, hajunkba és táskánkba, úgyhogy még az előszoba is megtelt velük. A telefonok igazságtalan szétosztására most nem térek ki.



2012. július 4., szerda

Felvillanyozva

A konnektorom pukkanás és fényjelenség kíséretében likvidálta a világítást. Egy elrejtőzött biztosítéknak köszönhetően kedvesnek nem mondható albérletünk homályba burkolózott. Na, ilyenkor kell nekem egyedül lenni a Lónyálban. A vész megszűnt, s már tölthetem is fel a BKV hajóján készült képeket. A fifikásan elnevezett (D11 és D12) járatok keresztül-kasul szelik a Duna kavargó-fodrozódó hullámait. Imádom ezt a folyót, az összes hídját, kikötőit, partjait. Hat év után is minden nap rácsodálkozom. Ilyen elfogadó az én szerelmem. :)

                                                            










 

2012. július 3., kedd

Egyensúly

Nem tudom, mennyire helyes döntés egy békét sugárzó, testet, lelket megnyugtató hatha jóga után egy korhatáros lövöldözős filmet ajánlani, mégis megteszem.

Köszönhetően a Facebooknak és a Parlux Entertainmentnek (ez itt a reklám helye)négy jegy lapult tegnap a zsebemben. Először moziztunk a Lurdyban, kellemes hőmérséklet, menedék. Bruce Willis nem fiatal, igazán nem is öreg, mégsem övé az akcióhős szerepe. Olyan keresztapás benyomást kelt.
A neveket megjegyezni teljesen fölösleges, hiszen a következő "kanyarban" már golyóval a fejükben végzik, vagy egy akváriumba fulladnak bele a plafonról lelógatva. Tömény gyilkolás. 50 Cent meglőve-összerogyva-túlélve-pénzt gyűjtve-bosszút állva Kolovratnik Krisztián hangján szívembe lopja magát.

A vérengzések között tudok nevetni. Nem egyszer. Ha nem gyilkolnának, vígjáték is lehetne. Még a ledarált emberhús sem rettent el, még erősebben vágyom a sajtburgerre. (A mondat két része között nincs ok-okozati kapcsolat. Sőt!)

Nem keresek eszmei mondanivalót, csak élvezem, hogy szétlövik és megkínozzák egymást. A főhős mindent túlél, persze nem mindegyik...
A film végére eltűnnek a Felültetve plakátjai. Fotó mégis kell, így hát a maci mellé állok.

Egy sörárus cigarettaszünetet tart

Egy sörárus, a főváros Maputo strandján éppen cigarettaszünetet tart, miközben a vevőket várja.


Ezzel a rövidke címmel jellemezte a fenti képet egy mozambiki fotóművész, Ismael Miquidade a július 6-ig tartó budapesti kiállításán. A Molnár utcai idegennyelvű könyvtár (amihez végtelenül közel élt és dolgozott 1981-ig, haláláig Pilinszky János,) félemeletén kellemes hűvösben merülhettünk el a fekete földrész eldugott szegletének mindennapjaiban. Kísérő nem jött velünk, kedvünkre fotózhattuk a fotókat.


       













A földszinti kiállítóteremben egy Kis Picasso festményei láthatóak. Kovács Attila Roland tizenöt éves, kicsi kora óta alkot, számos versenyt megnyert már. Gazdag színvilága, ötletessége, játékossága sok elismerésre predesztinálja. Egyik kedvenc képem tőle Az álomkép kedvenceimmel. Honlapján információk, képek egyaránt fellelhetők.(http://kovacsattilaroland.hu/)